Az első lövői templom az Árpád-korban épült, 1366-ban említik először. A középkorban a templom a Salomvári Szent János evangélista plébánia filiája volt, és a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozott. Egy 1697-ből származó összeírás szerint a templom romokban állt, tornyát lerombolták. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint a Keresztelő Szent János fejevételének tiszteletére szentelt lövői templom téglából épült, tornya nem volt és zsupptető fedte. A templom tornyát 1761-ben újjáépítették.

1777-től, az újonnan alapított Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozik a templom, amely továbbra is a salomvári plébánia része. A XIX. század során több próbálkozás történt annak érdekében, hogy Zalalövő központtal új plébánia jöjjön létre, de a XX. század elejéig sikertelenek maradtak a kísérletek.

A Zalalövői Plébániát, mint önálló egyházkormányzati egységet gróf Mikes János szombathelyi püspök alapította 1912. augusztus 1-én. Ettől kezdve vezetik itt az anyakönyveket.

A jelenlegi plébánia templom 1924-27-ig épült Metzner József tervei szerint.

Miserend