Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint vele szoros együttműködésben a Zalaegerszeg-Ságod településrész fejlődésének előmozdításáért létrejött Ságodért Alapítvány, illetve a hívők adományai és a plébánia áldozatos munkája által fenntartott, a település-rész középpontjában a világháborús emlékmű mögött létesült (korábban: Ságodi iskola; jelenleg: Ságodi Óvoda) épületegyüttes foglalja magába a kápolnát, melyet mint egészet még 1928-ban Mindszenty (Pehm) József (1919-1949 között a zalaegerszegi plébánia apátja, bíboros hercegprímás) építtetett.

A "ságodi iskola" két épülete, valamint a közvetlenül mellettük fekvő udvar egyben színhelye a kisebb-nagyobb rendezvényeknek, báloknak, falugyűléseknek és a minden év szeptemberében megtartásra kerülő Mária neve napi "ságodi búcsúnak".

A jelenleg használatban lévő "déli" épület "északi" részében működik az Óvoda, csuklós ajtókkal elválasztva a "déli" részben található, az Istentisztelet célját szolgáló helyiségtől. Szintén ugyanilyen ajtók kinyitásával tárul fel a terem déli végében a kápolna, melynek centrumában a Szűzanya szobra látható, mögötte barokkos festés, illetve az egyik oldalfalon a hét szentség van megfestve. Alkotójuk a '60-as évek elején Klamfár János festőművész atya, és "segédje" Vendrő György címzetes jáki apát. A falakon az idő nem múlt el nyomtalanul, azonban a kialakult repedések, korom és koszfoltok a hívők, a közösség adományai, valamint Fábián János és családja munkáját dicsérve eltűntek. 

Emlékezetes esemény volt Ságodnak is 1948, a Mária Kongregáció éve. A kápolnának a háború végéig volt énekkara, leányegylete, tartottak vöröskeresztes tanfolyamokat is. Ez időben Németh Károly volt a lelkipásztor és Szvér István a káplán. Nagy tisztelettel és szeretettel emlékeznek az idősebbek Galambos Miklós apátplébánosra, akit a Rákosi-diktatúrában megkínoztak, valamint Mindszenty József apátplébánosra, ki a nagy hóban gyalog érkezett a betegekhez. Azon időkben rendszeresek voltak az éjszakai engesztelések, évente 2-3 napos misszió volt, melyet szerzetesek tartottak. Minden harmadik vasárnap volt szentmise Ságodban, a többi vasárnap a hívek Zalaegerszegre jártak, az odavezető utat miseútnak nevezték.