Aigner Géza: Középkori freskó a szentivánfai templom falán (Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium 2013.) 

Uraiújfalu szentivánfai településrészén a templom felújítása után, 2012. június 24-én, Keresztelő Szent János születésének ünnepén került sor az első búcsúi szentmisére. Pályázati támogatásból valósult meg a hívek azon álma, hogy újra ünnepi szentmise lehessen templomukban. Az épület több mint 10 évvel ezelőtt kezdődött külső renoválása után a templom ajtói bezárultak. A belső felújításra 2011-ben nyílt lehetőség. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vidéki örökség megőrzése jogcímen megítélt támogatása és a Nemzeti Kulturális Alap részéről biztosított pályázati forrás indíthatta el a munkákat az Árpád-kori templomban.

A belső felújítás során a korábban ismert középkori falfestmény mellett "A három királyok érkezése" témájú falkép töredéke is napvilágra került. Nagyon érdekes, hogy a falfestmény szoros hasonlóságot mutat az azonos témájú, Aquila János által festett veleméri freskóval. Művészettörténészek véleménye szerint a szentivánfai jelenet egy generációval korábbi a veleméri falfestménynél. A karzat falán két - feltehetően reformáció kori, török kori - falrajz is restaurálásra került. A déli kapu mellett a falkutatás során rátaláltak az egykori kő szenteltvíztartó faragványára.

A felújítás során az MVH közel 17 millió forintos támogatása révén - a sok helyreállítási feladat mellett - bevakolták a templomot, az épület padozata új téglaburkolatot kapott, kiépült a villanyszerelés védőcsövezése, kifestették az egész épületet. A Nemzeti Kulturális Alap 3,5 millió forinttal járult hozzá a déli oldalfal középkori falmezőjének és a templom falképeinek restaurálásához, valamint a míves késő barokk stukkók helyreállításához. 

A templom védőszentjének ünnepén szentmisén vettek részt a hívek. Ezt követően a jelenlévők vetített képes előadás keretében ismerhették meg a veleméri templomot.

A hívek megtudhatták, hogy az akkori méretek szerint nagynak számító templom falai a tatárjárás utáni időkben épülhettek. Az 1360-as években festhették ki a templomot, amelyben talán Vas megye egyik legrégebbi címerábrázolása látható a donátorok mellett. A templom külső falán szintén megmaradt a középkori párkány részlete, és ebben az időben épült a torony is. A 17. században kisebb változtatások történtek az épületen. A reformáció idején a templom gazdát cserélt, de miután visszakapták a katolikusok, már csak filiális templomként fogadta a híveket. A 18. század végén impozáns késő barokk stílusban építették át sekrestyével és kegyúri oratóriummal kiegészítve.

A hívek megismerhették a szentivánfai műemléktemplom belső felújítását eredményező projekt részleteit. Dicsérettel illettük a feladatot végzők munkáját. Köszönet a kivitelezést a Dreiszker és Társai Kft-nek, a műszaki ellenőri tisztet ellátó Andorka Miklós egyházmegyei építésvezetőnek, valamint a restaurálási munkákat végző Fazekas Gyöngyinek, Kákonyi Zsófiának és Lovas Franciskának. Köszönet az Uraiújfalui Önkormányzat és Szombathelyi Egyházmegye sok-sok segítségéért, az intézmények és a hívek adományaiért, valamint minden közreműködő személy fáradozásáért.

Uraiújfalu lakói számára újra az imádság háza lehet a Keresztelő Szent János-templom. Ők és az ide érkezők nagy kulturális kinccsel lettek gazdagabbak. Új folyamat vette kezdetét az értékes örökség feldolgozása, bemutatása érdekében.

Miserend