Tornyiszentmiklós Zala megyében, annak délnyugati sarkában fekszik. Nyugati oldalon festői dombsor, keleten pedig a faluval párhuzamosan a Kerka patak folyik. Igazi dombos,Zala, vizes lapályokkal. Valószínű, szerepet játszott a falu kialakulásában a két folyó: a Mura és a Kerka.

Bizonyára, nagy múltja volt a halászatnak és a vadászatnak. A Kerka és Mura holt ága, bővelkedtek halban, az erdők pedig felkínálták a vadat és a gombagyűjtögetést. Sajnos, a fővárostól, de más városoktól is nagy volt a távolság és ez meg is látszott a kulturális életen. A közlekedési hálózatban sem kapott szerepet.

A mai Tornyiszentmiklós két faluból egyesült 1937-ben: Kerkaszentmiklós és Lendvaújfalu. Ha a régmúlt időket vizsgáljuk, akkor a két falu történetét kell összeadni. Már 1239-ből van írásos emlék: "villa Scentrniclos" néven, Alsólendvától délkeletre a Kerka jobb partján. 1276-ban már castrumot említenek, melynek tornya sokáig fennállott. Plébániája 1334-ben szerepel először. 1338-ban Szent Miklósnak szentelt kőtemploma van. 1381-ben már Tornyzenthmyklos néven szerepel. Később századokon át csak Szentmiklós név található, különböző írásformában.

A szombathelyi püspökség megalapításáig a zágrábi püspökséghez tartozott 700 évig. Az első adat is a zágrábi püspökség statútumában van. Elképzelhető, hogy a falu neve és a templom titutulusa már a XI. században együtt élt. A későbbi századokban is több adatot találunk a szentmiklósi plébániával és templommal kapcsolatban.

1777-től a szombathelyi püspökség egyik legdélibb plébániája. 1778-ban még Szily püspök is járt itt. Majd 1811-ben Somogyi Lipót püspök is tartott itt vizitációt. Az 1700-as évek közepén a templomot a ledőlés veszélye fenyegette. Egyes írások 1768-ra eszik az építés kezdetét, más adat szerint a hercegi kegyúr 1774-ben építtette fel a mai templomot. Ekkor megjegyzik, hogy ezer embert képes befogadni, díszes, festett. Főoltára Szent Miklós tiszteletére szentelt díszes nagy oltár. Három mellékoltára is van: Szeplőtelen Szűz Máriának, Szent Istvánnak és Szent Antalnak szentelve. Kórusán orgona van, aranyozott szószék, a szentély alatt kripta. Négy harangot is említenek. A templom homlokzata erősen tagolt, áttört sisakú, hagymakupolás tornya 43 m magas. Szószéke barokk, fából faragott, szobrokkal díszített.

A szentély volt eredetileg festett, amelyet Johann Ignaz Cimbal festett ki 1774-ben. A főoltár képén egy Szent Miklós legendát örökített meg. Egy tizenéves fiút elrabolnak, eladják rabszolgának. Ura asztalánál szolgál, de nagyon szomorú. Az oka: nálunk ma otthon Szent Miklós-búcsú van. Hirtelen otthonterem a szüleinél. A sekrestyeajtó felett az ismertebb jelenet: Szent Miklós pénzt dob be egy család ablakán, hogya lányok tisztességesen férjhez tudjanak menni. Jobb oldalon: Szent Miklós imádságára és áldására ledől a pogány templom oszlopa. A mennyezeten, a kupolában Szent Miklóst fogadja a Szentháromság a mennyben.

A szentélyen kívül látható egy freskón Szent István, Imre és Gizella. A királya keresztre mutat: ez mentheti meg a bűnöst a gonosztól. Alul Szent Mihály, aki legyőzi a sátánt és a három betű: Q, U, D. Quis ut Deus?!

A két  mellékoltár felett is freskó látható. Jobb oldalon Szent Vendel viszi az oltáriszentséget, mindenki letérdel, csak egy ember helyett a szamara térdel Ide. Megszégyenül és megtér. Bal oldalon Szűz Mária látható, mint sátántipró Asszony. Szépen faragott díszítésű padok vannak, ugyanolyan díszítésű a sekrestyei szekrény is.

A toronysisak 1861-ben került a helyére. 1895-ben felújították a templomot. Sor került a freskók restaurálására is. Esterházy Pál megbízásából ifjú Storno Ferenc soproni festő végezte el a munkát. Cimbal és Storno festett névjegye ma is látható a templomban, az Esterházy család címerévei együtt.

1911-ben a templom új orgonát kap, amelyet a pécsi Angster József cége gyártott és szerelt fel. Ezt a 250 sípos orgonát 1982-ben újították fel. 1945-ben a háborús események sok kárt tettek a templomban. Kiemelkedő nagyságával és építészeti stílusával nemcsak szép látvány volt, de jó célpont is volt a letenyei útról. A károk kijavítására 1966-ban került sor.

Miserend