Az Annunciáta Nővérek Kongregációjának bölcsője a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek graz-i tartományi háza volt. Az irgalmas nővérek ugyanis nem voltak elegendő számban ahhoz, hogy a betegeknek az otthonukban való ápolását vállalhatták volna. Ezért Brandisz Leopoldina irgalmas nővér erre a célra kis közösséget szervezett, 1860-ban Grazban megalapította a Betegápoló Nővérek Társulatát. Az első magyar kisnővér 1892-ben kezdte meg munkáját Budapesten. 1915. április 26-án érkezett Szombathelyre az első négy kisnővér a háború sebesültjeit ápolni. Az irgalmas nővérek legfelsőbb elöljárói azonban nem engedélyezték a kis társulat működését, szabályzatuk ugyanis tiltotta a nővérek közti osztálykülönbséget. Mikes János, szombathelyi püspök azonban sajnálta volna, ha elveszne ez a szépen fejlődésnek indult kis társulat, ezért elhatározta, hogy őket egyházmegyei társulatba tömöríti; s így 1920. szeptember 14-én megalapította az Annunciáta Nővérek Kongregációját.

Miserend