A söjtöri templom története

            Söjtör 930-940 éve folyamatosan lakott település /lásd Búza Péter: Söjtör c. könyvében!/.Szent László királyunk 1092-beli törvénykönyve alapján a XII.  században feltételezhetően már volt temploma a falunak; borona templom a mai "felső" temető dombján.

            Községünk neve egy 1259-es keltezésű oklevélben szerepel először és egy 1356.évi oklevél már beszél Felsősöjtör Szent Adorján tiszteletére szentelt templomáról. Valamint Alsósöjtör helyén Remete nevű településről, s annak templomáról, mely a Boldogságos Szűznek van szentelve - vélhetően valahol a mostani templomunk helyén.

             A veszprémi káptalan irata 1421-ben Söjtörrel kapcsolatban már csak egy templomot említ, ahol  egy Péter nevű pap szolgál. A XV-XVI. századból több plébános ismert.

            Köves András veszprémi püspök 1554-ben feldúltan írja, hogy a protestáns hit gyökeret vert e térségben, s a katolikus hitet megrendítette. A söjtöri András nevű pap már nyíltan protestáns . A XVII. században váltakozva hol evangélikus, hol református lelkész áll a falu élén.

            A XVIII. században újra katolikus a falu népe, mivel a tanító, Horváth Ferenc is katolikus hitű. A veszprémi püspökség 1748-ban Söjtör Szent Jakabnak szentelt fatemplomáról emlékezik meg.

            Jelenlegi templomunkat 1756-ban kezdték építeni a kegyurak pénzén, a falu népe keze munkájával. 1779-ben lett teljesen készen, idősebb Szent Jakab tiszteletére szentelték. Tervezői, építőmesterei ismeretlenek: de mesterségük értői voltak, mint azt templomunk, kitűnve a környék hasonló korú templomai közül szépségével, arányaival, monumentalitásával bizonyítja! Homlokzati tornyos, egyhajós barokk templom. Szentéje ötszögletes záródású.

            1824.augusztus 15-én - Nagyboldogasszony napján - a nagymise alatt egy szörnyű villámcsapás miatt az egész templomtető leégett. A zűrzavarban négyen meghaltak, 15 személy súlyosan megsérült.

            1830-ra teljesen újjáépítették: de a teteje maradt fazsindelyes. A templomhajón 1951-ben cserélik cserépre, a szentély felett 1965-ben.

            Főoltára barokk, pontosabban annak rokokó változata a szószékkel együtt. A főoltár képét Dorffmaister István /1729-97/ festette 1765-ben. Szent Jakab megdicsőülését ábrázolja / 1950-ben restaurálták/.

            Oszlopos oltára tetején a Szentháromság angyalok kíséretében: lentebb Szent Péter és Pál, valamint Szent Ambrus és Ágoston nagyon szép, embernagyságú faszobrai. Az egész oltár fábol, faszegekkel készült. Márvány utánzatú festését Levisch Róbert szombathelyi oltárépítőnek köszönhetjük.

            A szószék a főoltár stílusában készült, tetején a fiókáit saját vérével tápláló pelikánnal, /a minket saját testével és vérével tápláló Jézust jelképezve/.

             A szentély boltozatán a négy evangélistát ábrázoló négy kis aranyozott freskó látható: a diadalíven pedig a latin felirat /kronosztikon/ a templomépítés évét - 1779 - rejti.

            Templomunkat utoljára a 80-as évek második felében újítottuk fel. A három kupola szekkó  képét  az azóta már elhunyt Závory Zoltán festőművész festette.

            Az 1993.október17-én felszentelt új 15 regiszteres mechanikus orgonánkat Kiss István szombathelyi orgonaépítő mester készítette.

            Templomunk berendezésének több díszítő eleme - gyertyatartók, szobrok, festmények - sajnos már csak az eredetiek hű másolata, egy 2003-ban történt betörés óta.

Szentmisék rendje:

Vasár- és ünnepnap: 1/2 11 óra

Kedd, csütörtök: este 7 , ill. télen 6 óra

Péntek: reggel 1/2 8 óra

Miserend