A meggyeskovácsi Szent Kozma és Damján templom történetéből
Kontics Viktória ( Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium 2013.)

A XIII. században román stílusban épült, de barokk stílusjegyeket is hordozó templom Meggyeskovácsi község déli részén található. Délről a plébániaépület, északról az egyházszegi temető határolja. Egy 1758-as feljegyzés szerint a templom építésének éve 1307-re tehető, és már 1329-ben plébániatemplomnak nevezik,amelyet Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szenteltek fel. 

A templom építtetőjének Meggyesi Szőke Mihályt tekintjük, mert tudjuk, hogy a templom az ő meggyesi birtokán épült fel, és az akkori viszonyoknak megfelelően csak szentélyből és hajóból állt. Sekrestye, kórus és torony nem volt benne. 

A török időkben templomunk erősen megrongálódott (1566). Egy 1633-as és egy 1735-ös feljegyzés alapján tudjuk, hogy a templom kincseit, kelyheit, de még magát az épületet is pusztulás érte. Valószínűleg leégett, és annyira megrongálódott, hogy állítólag több mint 100 évig teljesen magára hagyták.

A templom első ismert bővítését Sági Mihály plébános végeztette, aki tornyot, sekrestyét, kápolnát, kriptát, bolthajtásos mennyezetet és kórust alakíttatott ki. A munkálatokat feltehetően 1730-1733 között végezték. Gáll Ferenc atya munkássága alatt 1769-ben renoválták a tetőzetet, a hajó boltozatát, belső ékességeit, felszereléseit, padlózatát, sőt még a templomi ruhákat is lecserélték. Az írások szerint templomunk az 1780-as években 550-600 hívőt fogadott be. Az ezt követő években a plébánosok kisebb-nagyobb munkálatokat végeztettek a templomon.

Az újabb jeles eseményre 1933. október 22-én került sor, amikor a hívek, a kegyurak, Pintér József atya és Zsolnay Mihály sárvári építész munkájának köszönhetően gróf Mikes János felszentelte a rábakovácsi plébánia renovált és felújított templomát. A felújítás Grúber Imre szombathelyi építészmérnök tervei alapján valósult meg.

Bradics József vasvári bádogosmester 1940-ben villámhárítót szerelt a toronyra. 1945. március 28?29-én magyar és német figyelőőrs foglalta el a torony tetejét. Később a templom előtti téren közel 100 becsapódás helyét figyelték meg. A templomot több találat is érte. Az egyik levitte a tetőzet nagy részét, a másik a hajó északkeleti sarkát rongálta meg, a harmadik a toronysisak keleti oldalán vágott körülbelül egy méter átmérőjű nyílást. Az aknaszilánkok megrongálták a falakat és a csatornát, az ablakok nagy része pedig kitört a légnyomáskülönbség következtében. A szentély tetőzetét Foki István és Foki Pál rábakovácsi ácsok hozták rendbe, anyagi nehézséget jelentett viszont az ablakok pótlása. A falakat 1949-ben Tángli János kőművesmester javította ki.

A templom jelenlegi méretei a következők: hossza: 27,5 méter (ebből a torony hossza 3 méter). A hajó szélessége 9,75 méter, a szentélyé 5,45 méter, a toronyé pedig 4,5 méter. A mennyezet magassága a hajóban 6,66 méter. Templomunk 1566 előtti oltára elpusztult. 1674-ben azt írták, hogy a templomban nem volt oltár, sőt még 1697-ben és 1713-ban is csak oltárkő található benne. A templom első oltára 1719-ben készült el Szent Kozma és Damján tiszteletére. A jobb oldali mellékoltár Jézus Szívét ábrázolja, a bal oldalin pedig Szent Bernadett látható a Szűzanyával. Mai főoltárunkat Lemke Károly ikervári asztalos készítette el lucfenyőből 1906-ban.

Az oltárképet Tegyei plébános kérésére Haney Antal kőszegi akadémiai festő festette meg 1898-ban. A kép Szent Kozma és Damjánt ábrázolja egy ágyban fekvő beteg mellett. Egyikük orvosságot csepegtet egy kanálba, a másik szent pedig a beteg fölé hajolva a falon függő keresztre mutat. Az oltárt és tartozékait 1933-ban Lorenz Antal szombathelyi egyházi műiparos renoválta. 1919-től az a réz örökmécses függ a főoltár előtt, amely egykor a szombathelyi szeminárium kápolnájában volt. A jelenlegi, fából készült, kör alakú szószék a források szerint már 1815-ben is megvolt. Kialakítása oltárra emlékeztet,legszebb díszítése Jézust és a szamáriai asszonyt ábrázolja Jákob kútjánál. További díszítése a hit, a remény és a szeretet hármas szimbóluma. A kosár fölötti részen a Tízparancsolat két táblája található.

A templom jelenlegi orgonáját Ádám József szombathelyi orgonaépítő készítette 1943 novemberében, és Pintér József kanonok áldotta meg 1944 pünkösdjén. Az orgona 3 méter magas, 3,4 méter hosszú, 1,4 méter széles.1957-ben villany fújtatót szereltek fel rá.

Templomunk napjainkban:

Sok községhez hasonlóan mára sajnos Meggyeskovácsiban is funkcióját veszítette a plébánia épülete. Mivel állagának megtartása komoly terhet rótt az egyházközségre, 2011-ben értékesítésre került. Az értékesítésből befolyt összegről a Műemlékvédelemmel együtt úgy döntött az egyházközség képviselő testülete, hogy a sekrestye bővítésével pótolja a plébániaépület alapvető funkcióit. A munkálatok a 2011-es évben kezdődtek el, és 2012 júniusában zárultak le. Közösségi célt szolgáló hittanteremmel, vizesblokkal és teakonyhával bővült a meglévő sekrestye épülete. A járdabetonozás, a sekrestye belső festése, parkettázása, a kerítés helyreállítása társadalmi munka keretében valósult meg. A tervek között szerepel még a harangláb földszinti részének javítása, valamint a későbbiekben a toronysisak felújítása, melyet pályázati forrásból szeretnénk megvalósítani. A járdabetonozás 2012-ben, közösségi munkában valósult meg.

Miserend