Gersekarát és temploma 

Árpád-kori településünk egyházának egy 1315-ös írásos forrás alapján Szent László volt az elnevezése. Templomunk a korra jellemző hatalmaskodások véres helyszíne is volt 1316-ban, amelyet egy 1332-es Oklevél tartalmaz (Codex Diplomaticus VIII/3. CCLXXI. sz. okl.). A templommal, mint építménnyel ebben az oklevélben találkozunk először.
A község központi belterületén álló, keletelt tájolású templomot az elmúlt évszázadok során több alkalommal lerombolták, leégett, de mindig újjáépítették az anyaegyházhoz tartozó települések lakói.

A templomot 2008-ban védettség alá helyezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, addig nem szerepelt a műemlék jegyzékben. A 2010. évi felújítást megelőző régészeti kutatás bebizonyította, hogy középkori eredetű. Ez azt is jelenti, hogy a templom és környéke régészeti lelőhely. Titulusa 1409-ben még Szt. László, de 1443-ban Szent István tiszteletére emelt templomról történik említés. Az 1698 márciusában tartott Kozo-féle visitatio Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére épült romos templomot ír le. A templom 1734-ben is romos állapotú volt a forrás alapján. Az 1758-as Batthyány-féle visitatio megállapításai viszont már erős építményről, boltíves szentélyről, táblamennyezettel fedett, gúlaszerűen épült kőtoronnyal írja le. A templom nagyobbrészt fa építmény. Felszerelését kielégítőnek jellemzi. E visitatióból tudjuk, hogy a templomnak a második oltára az Angyaltól Üdvözölt Szűzanya. A templom barokk stílusban való megújítására 1868-ban került sor, majd 1906-ban történtek jelentős munkák. Ekkor építették át a mennyezetet és sor került egy új torony építésére. Számtalan értékes kegytárggyal, szoborral szépült a templom. 1914-ben épült az északi oldalon a kápolna, mellyel a középkori templom (ahogy 1906-ban) falai megsérültek, részben megsemmisültek vagy átépítésre kerültek.

Az 1970-es évek szakszerűtlen karbantartási munkái az Istentiszteletre méltatlanná tették a templomot. A külső és belső burkolatok jelentős vizesedést állagromlást okoztak. 2010-ben újították fel a templomot.

Forrás: www.gersekarat.hu - Andor Zoltán plébános írása



A település templomának történetéről

Egy 1342. október 1-jén keletkezett oklevélből tudjuk, hogy Gerse ekkor már templommal rendelkezett, mivel Kálmán győri püspök a győri káptalannal együtt megállapította és név szerint felsorolta azokat a Vas megyei plébániákat, amelyek dézsmanegyede a vasvári prépostot, az éneklőkanonokot, és az egész káptalant illetik meg. Ebben a felsorolásban szerepeltette a mákfai Szűz Mária plébániát a gersei Szent Miklós filiával együtt, s kikötötte, hogy ők a prépostnak tartoztak dézsmanegyeddel.

A templom 1433-ban már Szent László plébániatemplomként szerepel. 1455-ben Ágoston győri püspök a győri káptalan ellen pert indított, mivel többek közt Gersén a Pethő-fiak nem szedték be a tizedet, s azt nem szolgáltatták be. 1505-ben viszont János vasvári kanonok a vasvári káptalan és a prépost nevében megtiltja a győri káptalannak, hogy Gersén, Újlakon, Mindszenten, Csehiben, Széplakon és Sárboldogasszony helységekben a dézsma negyedét beszedje, mivel az régóta kizárólag a vasvári káptalant illeti meg.

1690-ben a templom romos volt. 1698-ban a templomnak csak a tornyai és a falai álltak. Ám ekkorra a megnevezése Szent kereszt lett. Egy ekkori leírás szerint plébános már emberemlékezet óta nem volt a faluban. 1758-ban ismét állt a templom, melynek a hajója fából készült. Mennyezete még 1779-ben is fatáblás volt. 1808-ban a templomot megnagyobbították és sekrestyével toldották meg.
(A Gersekaráti Helytörténeti klub gyűjtése)

A templom első említése 1332-ből származik, de valójában egy 1316. évi eseményt ír le. Ekkor történt, hogy a környékbeli kiskirály, Kőszegi Henrik emberei lemészárolták a Gersén birtokos Nádasd nemzetségbeli nemeseket, Csapó fia András fiait, Lászlót és Dénest családjukkal együtt, csak László kislányát, Margitot - a későbbi Gersei Margitot, Magyar Pál feleségét - tudta megmenteni a dajkája. Az oklevél leírja, hogy László a templomba zárkózott be négy szolgájával, Dénes pedig az asszonyokkal és gyerekekkel az udvarházba. A templomot gersei Szent László-templomként említik.

A másik adat 1339-ből származik, ez arról szól, hogy Magyar Pál (Gersei Margit férje) Miklós győri püspök hozzájárulásával meg akart egyezni a mákfai nemesekkel, hogy a mákfai Szűz Mária-templomtól válasszák el annak filiáját, a gersei Szent László-templomot. Magyar Pál a templom kegyurainak kárpótlásként egy kancát akart adni, de azok nem fogadták el, mivel erről a püspök nem egyeztetett velük.

A két adat arról árulkodik, hogy a gersei templom a 13-14. század fordulóján (legalábbis 1316 előtt) épülhetett, a mákfai templom mint plébánia pedig még régebbi. A két adatból és a későbbiekből is nyilvánvaló, hogy a templom Szent László tiszteletére épült, az 1342-ban említett Szent Miklós-titulus tévedés lehet.
(Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Múzeum igazgatójának gyűjtése)
Forrás: www. gersekarat.hu

Miserend