Bérbaltavári és kisbéri templomok

    Bérbaltavár település az 1930-as években jött létre Kisbér (Hegyhátkisbér) és Baltavár települések egyesítéséből. A még ma is jól elkülöníthető két falurészben külön templomok vannak.

    Kisbér falurészt a középkorban Töttös-, Hegyes-, és Antal Byr településekből alakult ki és a XIII. századi oklevél említi először. A török dúlás után egy Kazó nevű egyházmegyei vizitátor járta ezt a vidéket és ő írt a környék településeiről valamint templomairól. Ő említi 1698-ban először a falu templomát, amelyet Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelek, de ez a templom a falun kívül állott a temetőben, amelyet a török korban raktárnak használtak. Ez az ősi templom az idők folyamán nagyon lepusztult, ezért a falu lakossága úgy döntött, hogy új templomot építenek a falu közepén álló dombra, amelyet 1924. május 4-én Zimits József felsőoszkói esperes szentelt fel. Ennek a templomnak a legújabb felújítása 2006-ban történt meg.

    Baltavár az egykori Martonfa település filiálisa volt, Szent Miklós templomáról már a 1483. évi oklevélből tudunk. A Lacza család által építtetett erősség a török korban végvárrá lett minősítve. A török pusztítás után fejlődésnek indult a Grác-Buda postaút mellett fekvő település és a Festeticsek kegyurasága alatt itt egy kisebb uradalmi központ alakult ki. Festetics József 1754-ben építtette meg a ma is álló csodálatos templomot Szent Miklós püspök tiszteletére. Az templom ekkor kapta szép barokk oltárait is, amelyek mind a mai lenyűgözik a látogatókat. A főoltáron keleties öltözetben látható Szent Miklós püspök, felette a Szentháromsággal. Az oltár két oldalán az apostolfejedelmek, Szent Péter és Szent Pál láthatóak. A főoltártól balra található a szépen kimunkált "kegyúri kápolna", ahol a mindenkori patrónus vett részt a szentmisén. A templom belső ornamentális festése a XX. század első felében készült, amelynek központi jelenete Szent István királyt ábrázolja, ahogyan felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának koronáját és magyar népünket. 

A baltavári templom tornyában két harang lakik, 110 és 60 cm átmérőjűek, amelyeket 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismertetlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át. A szentély alatt kripta található, amelyben az építtető, gróf Festetics József tábornok és a későbbi kegyurak temetkeztek. Közülük Turn und Taxis Miksa Egonnak és feleségének érckoporsói még mai láthatóak. Az idő folyamát többször fel lett újítva a templom, de sajnos mára ismét nagyon rossz állapotba került.

Felhasznált irodalom: Szombathelyi Egyházmegye Névtára 1972; Zágorhidi Czigány Balázs - Kovács Géza: Egy felfedezésre váró táj

Miserend