Születésének 100. évfordulóján megemlékezést tartottak Győrvári Edith tiszteletére Szombathelyen, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Hollán Ernő utcai központjában. 

Köszöntőjében Kiss István, a Karitász igazgatója kiemelte: nekünk embereknek 100 év hatalmas idő, de Istennek csak egy pillanat. Számunkra ez sok öröm, kihívás, sok feladat megoldása, de ezeket a feladatokat nem mi oldjuk meg a rövid földi időben. Krisztus aratásában dolgozni nagy kihívás mindannyiunk számára. Soha véget nem érő tevékenység, esetenként kimerítő fáradozás, aminek következtében még egy nap is ezernek tűnik. Edith nénit Krisztus meghívta az Egyház misztikus lelki időutazására, amely számára soha nem ér véget, zárta gondolatait Kiss István. 

Edith néni emlékezete örök, mondta köszöntőjében Nemény András polgármester. Azért mert a legalapvetőbb emberi értékeket hordozta magában, amiket tisztán kaptunk a Termetőtől: jóság, szeretet, a másik ember segítése, önzetlenség, a gyönge, megtévedt emberek mellé állás, az ítélkezés helyett a cselekvő szeretet. Győrvári Edith adomány volt számunkra, mondta a polgármester hozzátéve: Győrvári Edith a szívével látott és arra próbált mindenkit tanítani, hogy így lásson. Edith néni példakép az önkéntes segítségnek, a hitnek és a városnak is. Kívánom, hogy szeressünk az ő szeretetével, lássunk az ő szívével. És akkor bármilyen változás is jön a világban, bármit is hozzon a jövő nem lehet baj, mert mindig lesz valaki az úgy él, úgy lát, úgy hisz mint ő, zárta szavait Nemény András. 

Személyes emlékeit idézte fel Győrvári Edithről Horváth József pápai prelátus. 1977-ben ismerkedett meg Edith nénivel, aki akkor a kórházban dolgozott, de elvégezte a világi híveknek indított képzési programot is. Sokat imádkoztak, beszélgettek, közös programokat dolgoztak ki, megszólították a különböző korosztályokat. Ennek eredménye is, hogy egyre több fiatal, majd család jelent meg a Kálvárián. A rendszerváltáskor közösen munkálkodtak a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász működtetésében, Tuczainé Régvári Marietta vezetése alatt. Később Edith néni lelki vezetője is lett József atya és így ismerte meg, hogy milyen szoros kapcsolata volt Istennel. Mélyen hívő, Istenben élő ember volt, ez volt számára az az erőforrás amiből munkája, az élete, tevékenysége fakadt. Ne csak emlékezzenek Győrvári Edithre, hanem az ő lelkiségét, szemléletmódját idézzék fel újra és újra. Kívánom az Egyházmegyei Karitász számára, hogy Győrvári Edith személyisége, lelkisége erőforrás legyen, zárta gondolatait Horváth József. 

Az ünnepség végén rózsát ültettek Edith néni tiszteletére a karitász kertjében. Emléktábláját később helyezik el az intézmény egyik épületében.