A Szombathelyi Egyházmegye második püspöke, Herzan Ferenc emlékére nyílt kiállítás születésének 290. évfordulóján. Június 10-én nyitotta meg a tárlatot Székely János megyéspüspök. A kiállításon a püspökről készült portrék, kinevezésének oklevelei, értékes könyvgyűjteményéből pedig Bibliák, orvosi, egyháztörténeti kötetek, de még jóslással foglalkozó könyvek is helyet kaptak.

Székely János megyéspüspök köszöntőjében felidézte Herzan Ferenc ígéretesen induló papi karrierjét, amelynek része volt, hogy Rómában a Collegium Germanicum-Hungaricumban tanult. Itt ismerkedett meg Szily Jánossal. A bécsi udvar is felfigyelt a jó képességű Herzan Ferencre és hamarosan a prágai társaskáptalan dékánja, majd pármai követ, 1769-ben pedig Rómában a Rota Romana bírája, 10 évvel később, 1779-ben bíboros, a Német- római Birodalom teljhatalmú minisztere a pápai udvarnál "Protector Germaniae" címmel. Ez persze azt is jelentette, hogy gyakran a bécsi udvar álláspontját kellett képviselnie az Egyházzal szemben - mondta Székely János. Kiemelte: Herzan jelentősségét mutatja, hogy részt vett VI. Piusz pápa bécsi látogatásán, amikor a pápa II. József császárral találkozott és egyeztetett az uralkodó Egyházat súlyosan érintő intézkedéseiről. Herzan Ferenc részt vett az 1799-es velencei pápaválasztáson is. Akkor már mint kinevezett, de még fel nem szentelt szombathelyi püspök. Az új pápa, VII. Piusz szentelte püspökké.

1797-ben Szily János meghívására egy rövid időt Szombathelyen töltött. Így amikor 1799-ben kinevezték az egyházmegye vezetőjének, nem volt teljesen ismeretlen számára ez a vidék, mondta Székely János. Herzan intézkedései közül kiemelte, hogy nagy gondot fordított arra, hogy a római szabályok szerint misézzenek a papok. Buzdította papjait az idegen nyelvek tanulására, valamint, hogy a francia forradalom eszméi ellen lépjenek fel. Elrendelte hogyha Oltáriszentséget visznek beteghez, akkor baldahin alatt vigyék az Oltáriszentséget, ahogy ez Rómában tették.

Székely János két dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy napjainkban már nem kell olyan közvetlen világi befolyástól tartania az Egyháznak, mint Herzan idején. Illetve, hogy az evangéliumnak, a kereszténységnek kultúrát, művészetet, tudományokat megtermékenyítő hatása van. Ennek eredménye a számtalan művészeti alkotás, könyvek, amelyeket Herzan is gyűjtött. Kb. 5000 kötetes könyvtárat hagyott az egyházmegyére, illetve rokonaira számos értékes festményt. Hosszas betegség után, 1804. június 2-án Bécsben halt meg. Utolsó kívánsága szerint hazahozták Szombathelyre, és a Székesegyház kriptájában temették el.

bár csak rövid ideig, mindösszesen 4 évig töltötte be a püspöki tisztséget Szombathelyen, - hiszen idősebb korában, élete végén betegen nevezték ki - maradandó nyomot hagyott az egyházmegye életében. Könyvtárunk állományának a Szily János püspök által vásárolt könyvek mellett az Ő gyűjteménye adja a legértékesebb részét. Reméljük, hogy ezzel a kiállítással is sikerül megmutatnuk különgyűjteményünk, a Herzan-könyvtár több szempontból is különleges voltát, mondta a megnyitón Rónainé Magyar Krisztina, az Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményvezetője. 

A kiállításról szólva elmondta: kollégáival úgy gondolták, hogy Herzan Ferenc püspök emléke előtt úgy tisztelgnek, hogy könyvtárának anyagából válogatnak a nyelvi és tartalmi sokszínűséget szem előtt tartva, megmutatva. Az elmúlt körülbelül két évben az egyházmegyei levéltárral, annak vezetőjével, Rétfalvi Balázzsal együtt egy közös projekt keretében minden egyes kötetet kézbe vettek. Lefotózták a könyvek címlapjait, kötését, érdekesebb mellékleteit. A következő időszak feladata lesz ezeknek a címlapoknak a szerkesztése, az OPAC-katalógusba már beírt rekordokhoz való hozzárendelése, az adatok kiegészítése, pontosítása, hogy ez által részletesebb információkhoz juthassanak a katalógust használó kutatók, érdeklődők. A kötetek fotózása közben is tapasztalták, hogy mennyire értékes, sokszínű, különleges állományról van szó.

A gyűjteményt hosszú ideig egy teljesen zárt és szinte hozzáférhetetlen egységnek tekintették, publikáció sem jelent meg az anyagáról. Egy korabeli, kézzel írott jegyzék volt az állományról, amit megtekinthetnek az érdeklődők a kiállításban, illetve egy nagyalakú, díszes képgyűjtemény, amely Herzan bíboros és kortársai képeit, rézmetszeteit tartalmazza. Ennek képeiből is található néhány másolat a kiállítás anyagában.

Ha ezt a gyűjteményt nyelvi összetétel szerint nézzük, elmondhatjuk, hogy több mint 20 nyelven találhatóak benne dokumentumok, mondta a gyűjtemény vezetője, hozzátéve: Herzan püspök rövid hivatali ideje alatt egyik legfontosabb intézkedése az volt, hogy a papoknál, papnövendékeknél szorgalmazta az idegen nyelvek tanulását, sokan az ő biztatására tanultak meg héberül vagy valamilyen keleti nyelven. Könyvtárosa, Róka Imre, aki később a szombathelyi teológián főiskolai tanár lett, Herzan tanácsára tanulta meg a könyvtári könyvek ismeretéhez és ismertetéséhez szükséges keleti nyelveket: hébert, szírt, káldot és arabot, illetve a latin mellett a legfontosabb nyugati nyelveket: a franciát, németet és olaszt. Anyanyelvén kívül még 8 nyelvet!

A könyvek tartalmukat tekintve is változatos képet mutatnak. Szinte minden tudományág képviselve van az állományban: művészetek, irodalom, történelem, filózófia, vallás, egyház, egyházpolitika, a könyvtárakra, azok építésére vonatkozó munkák és összefoglaló jellegű, általános művelődéstörténeti művek. Találnak a látogatók a kiállításban különböző nyelven íródott bibliát (pl. arab, héber, holland nyelven), orvostudománnyal, jóslással kapcsolatos műveket, prédikációs köteteket, egyháztörténettel, teológiával foglalkozó művet, misekönyveket, szótárt, nyelvkönyvet, útikönyvet, atlaszt, földrajzi, vulkánokkal foglalkozó könyvet, építészettel, mezőgazdasággal, nyomdászattal kapcsolatos kötetet, szakácskönyvet is többek között. A felsorolás korántsem teljes.

Helyet kapott a kiállításban I. Ferenc király oklevele Herzan Ferenc szombathelyi püspöki kinevezéséről 1799-ből, VII. Pius pápának ezt a kinevezést megerősítő pápai bullája 1800-ból. Ezek az oklevelek méretük folytán és állományvédelmi okokból nem eredetiben láthatóak, hanem a róluk készült fotókat helyezték el a tárlókba. Mivel a Herzan Ferenccel kapcsolatos iratok nagy része a bécsi levéltárba került, csak néhány dokumentum maradt az egyházmegyei levéltárban: I. Ferenc döntése arról, hogy Herzan könyvtára Szombathelyen marad, 1806-os keltezéssel, Herzan Ferenc poggyászládáinak és bécsi ingóságainak összeírása, képtárának katalógusa. Ezeket az egyházmegyei levéltár bocsátotta rendelkezésre a kiállítás idejére.

A könyvtár köteteinek külső megjelenése is több szempontból említésre méltó. A kötésekre jellemző a csodálatos szín- és formagazdagság. Sok könyvnek csak a gerince díszített különféle mintákkal, de dúsan aranyozva. Mivel Herzan bíboros diplomáciai megbízatásai miatt beutazta Európa nagy részét, szinte minden jelentős európai könyvkötő műhely alkotása megtalálható az állományban. Több könyvet ajándékba kapott, neki ajánlották, így a kötéstáblákon általában az adományozók, pápák, királyok címerei vagy magának Herzánnak aranyozott családi koronabíborosi címere van. Belül pedig minden könyvet Herzan bíboros egyszerű, metszett címere vagy pecsétje díszít.

Az eseményen nem tudott jelen lenni dr. Koltai Jenő atya, aki 1970-75 között volt az intézményben könyvtáros. A jeles napra írt köszöntőjében új szempontokra hívta fel a figyelmet a püspökkel és a könyvtárral kapcsolatban.

A Szombathelyi Egyházmegye második püspöke Herzan Ferenc koronabíboros volt. Ma, ezen a szép ünnepen azonban nem elég csak felemlegetni a személyiségét, hanem rövid jellemzést is kell róla adnunk. Ezt hat pontban foglaltam össze. 

- A bíboros nevét így szoktuk használni, szóban és írásban is: Herzan bíboros. Ő azonban cseh előkelő származású volt, és a nevét így használta: Hrzan. Ez a magyarban bizony nehéznek hangzik, de a környező népek nyelvében egyáltalán nem furcsa. Ezért használhatta például nyugodtan a római Collegium Germanicum et Hungaricumban, ahol társa Szily János, a későbbi szombathelyi püspök volt.

Budapesten végeztem a könyvtár szakot. A diplomamunkámat azzal fejeztem be: még sok - sok mindent tudunk tanulni Herzan bíboros könyvtári gyűjteményéből. Egy kutató pl. kimutathatja, hogy mikor és hogyan tért át maga Herzan bíboros is a "magyarosabb" névhasználatra.

- Talán a legjellemzőbb a Herzan könyvtárban a nyelvek sokszínűsége. Amikor a dolgozatomra készültem, kivettem csak úgy egy-két könyvet, és nem volt egyforma, a nyelvet illetően. Ekkor elhatároztam, hogy a könyvtár 2200 kötetét végig átnézem. Ez természetesen sok időt elvett tőlem, de megérte: ez a viszonylag kis könyvtár a nyelvek terén elviszi a pálmát: 23 nyelvből áll össze a könyvtár állománya.

Talán valakiben felmerül a kérdés: a bíborosnak miért kellett ilyen sok nyelven a könyvtár? Az biztos, hogy ennyi nyelven ő sem beszélt vagy olvasott. De a nyelvek nagy családjában viszonylagosan elég egy nyelvet kicsit érteni, és ez már eligazító a könyv tulajdonosának. Erről a kis oldalszegélyi bejegyzései tanúskodnak.

- Amilyen gazdag a könyvtár állománya a nyelvekben, ugyanez vonatkozik a témákra is. Ahogy átnéztem a könyvtár egész állományát, ez is nagyon meglepett. A szakdolgozatomban 6 fejezetre osztottam ezeket. Az természetes, hogy a főpapi és a püspöki ténykedéseihez fontos dolgok, mint pl. az ásatási leletek, a feliratok, a múlt emlékei, stb., mindig elsőbbséget élveztek, Ilyen a Piranesi kötetek, ez maga 24 hatalmas kötet. De ilyen a festmények jegyzéke is, ami 84 kötetnyi anyagot tartalmaz.

De ilyen az a kép is, amit Herzan püspök hálából adott Szily János püspöknek: Saul megtérése és Ananiás meggyógyítja Saul szemét. Herzan ugyanis Rómából, Napóleon serege elől menekülve egykori iskolatársánál, Szily püspöknél keresett és kapott menedéket: Ezt a gyönyörű képet később renoválták, és ma a szombathelyi székesegyház egyik gyöngyszeme a szentélyben.

- Valahogy nem volt sikeres, szerencsés Herzan bíboros szombathelyi működése. Szigorított a szeminárium házirendjén, beszüntette a kispapok vasár- és ünnepnap délutáni kimenőit, illetve bevezette számukra a díszes, nagykarimájú, háromszögletű kalap viselését. Ezt nagyon nem szerették a papnövendékek, azonban soha nem lehetett tudni, mikor jön át a bíboros, tehát a ruhák használatát, a séták alkalmával az idegen nyelvek használatát mindig alkalmazni kellett. Kényszerből.

A kispapok úgynevezett schematizmusa (napi jegyzőkönyve) ezeket mind leírja. S amikor pár év után a bíboros meghalt, egyszerre fellélegeztek, és örömujjongás között örültek annak, hogy mindennek vége lett. A kispapok napi könyve - schematizmusa - megemlíti azt is, hogy a bíboros halálhírére egyszerre eltöröltek mindent, és nem is állították vissza ezeket az előírásokat.

- Szombathely egyik nevezetessége volt a főtéren lévő kút. Ez sokáig működött is. Mindenki, aki a városba jött, kellett, hogy igyék a vizéből. Ezt többszöri felkérésre se volt hajlandó a bíboros megtenni. (orvosai tanácsára csak ásványvizet ivott - olvasható Dr. Géfin Gyula egyháztörténeti munkájában) Három és fél év után azonban a betegségei miatt a bécsi kórházba ment. Ott is halt meg, mindössze 69 éves volt. De mindenkiben benne maradt: ő nem kóstolta meg a város vizét.

- Már szó volt arról, hogy kicsit problémás volt Herzan bíboros Szombathelyre kerülése. De nem volt más kiút. A bíboros a német udvartól üzenetet kapott: vagy elfogad egy olasz püspökséget (ezt közben betöltötték), vagy elfogadja Szombathelyt, Ez utóbbi történt. Csak hát végig kísérte a beteg természete, és a kora is előre haladt: már 65 éves volt.

Egy dolog azonban nagyon közismertté tette. A kalapos király (II. József) intézkedései nagyon egyház-ellenesek voltak. Olyannyira, hogy az osztrák tartomány a Rómától való elszakadástól félt. Ekkor lépett közbe Herzan bíboros. Rávette a pápát, hogy személyesen jöjjön el Bécsbe, és egy este titokban - tárgyaljon II. Józseffel. Ezen a titkos beszélgetésen a harmadik személy a bíboros volt. Amikor Rómában jártunk, megtaláltam ennek fali képét, és elmondtam a híveknek a kép tartalmát.

A tárlat a tervek szerint 2026 első feléig lesz látható.