Előadásokkal, művészeti produkciókkal, szentmisével, koszorúzással emlékeztek meg Celldömölkön Lancsics Bonifácra. A bencés szerzetes írta a Boldogasszony Anyánk Mária ének szövegét. 300 éve, 1725-ben érkezett a vasi városba.

A megemlékezés a volt bencés kolostor dísztermében előadásokkal vette kezdetét. Karáth Péter történész a település dömölki városrészén állt egykori apátságról tartott előadást. Kiemelte: a ma már csak romjaiban látható egykori templom alapja római kori, építése több fázisban történt a 11. századtól kezdve. Valószínűleg nem királyi, hanem kegyúri alapítású volt, falain freskókat láthattak a hívek. A 14. század Dömölk aranykora, amikor hiteles helyként működött, tekintélyét növelte, hogy a dömölki apátok még a Szentszék képviseletében is eljártak bizonyos ügyekben. A dömölki Csodatévő Mária-szoborhoz már ekkor is szép számmal zarándokoltak a hívek. A 15. századtól kezdődik a hanyatlás, a török kor pedig újabb csapást jelent. Ekkor viszik el a szobrot a felvidéki Dénesdre. A monostor idővel elnéptelenedik. A bencés rend a 17. században éledt újjá hazánkban, erről már Boros Zoltán, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár levéltárosa beszélt. 1638-ban veszik újra birtokba Pannonhalmát, de jellemző a rend akkori helyzetére, hogy ehhez ciszter szerzetesek lépnek át a bencés rendbe. Lancsics Bonifác életének legfontosabb állomásait ismertette a szakember, aki a fellelhető adatok alapján egy világra nyitott, gazdasági ügyekben jártas, a rendtörténet iránt érdeklődő, missziós lelkületű, jó szerzetesnek írta le a bencés szerzetest. Lancsics Bonifác 1715 előtt írta a Magyarok Nagyasszonyának szinte minden magyar által mindmáig ismert legkedvesebb himnuszát, a 10 versszakból álló "Boldogasszony Anyánk?" kezdetű Mária-éneket, amely először rendtársának, Szoszna Demeternek kéziratos énekeskönyvében volt olvasható, ezt már Medgyesy-Schmikli Norbert egyetemi docens mondta, akit hangüzenetben hallhattak a megjelentek. Kiemelte: a vers szerzőjének kiléte sokáig rejtve maradt, de beazonosítását segítette, hogy a szöveg eredeti versszakainak kezdőbetűi összeolvasva a BONIFÁCIUS nevet mutatták. Az előadó elmondta: sem megrősíteni, sem megcáfolni nem lehet, hogy ezt az éneket, 1725-ös érkezésekor, amikor Mária zarándoklatra hívta a kemenes népét, is előadták. Medgyesy-Schmikli Norbert kiemelte: a himnusznak ma már többféle dallam és szövegváltozata ismert.

Az előadások után az érdeklődők a kegytemplom kincstárában tehettek látogatást, majd az új apáti zászlóval zarándoklat indult a dömölki templomromhoz. Itt Fehér László polgármester, V. Németh Zsolt államtitkár, miniszteri biztos és Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke mondtak beszédet. Fehér László kiemelte: a Boldogasszony Anyánk 2002 óta része a városi értéktárnak, később bekerült a megyei értéktárba és abban bíznak, hogy hamarosan az országos értéktár része is lesz. V. Németh Zsolt elmondta: Lancsics Bonifác legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy az itt élőket Mária palástja alá vezesse, amely anyai szeretetből, hűségből és közbenjáró imádságból készült. Ez azonban küldetést is bíz ránk: a béke, a hit, az összetartozás szövetét nekünk is erősítenünk kell. Majthényi László elmondta: Lancsics Bonifác verse 150 évig volt a magyarság himnusza. A beszédek után művészeti produkcók következtek, többek között, a Boldogasszony Anyánk ének is elhangzott.

A napot szentmise zárta, amelynek kezdetén Wimmer Roland székesegyházi plébános, címzetes dömölki apát megáldott az új apáti zászlót. Szentbeszédében elmondta: Bonifác atya nehéz feladatot vállalt Celldömölkön, hiszen lelki otthont kellett teemtenie az embereknek, De hitt benne, hogy Mária segítségével Dömölk újra virágzásnak indul. Ma mi építjük tovább azt a lelki templomot, amit Mária iránti szeretetből Bonifác atya is megtett. Nekünk is ki kell mondanunk az igent az Istennek, mondta Wimmer Roland. A szentmisét követően került sor a romtemplom oldalában található Lancsics Bonifác emléktábla megkoszorúzására.