Úrnapján Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök a Főplébánia és a Szent Erzsébet plébánia lelkipásztoraival mutatta be az ünnepi szentmisét a székesegyházban. A szentmise után Szabolcs atya a Fő téren át a Ferences templomhoz vezette az úrnapi körmenetet.

Püspök atya szentbeszéde középpontjába Krisztust, mint királyt állította. Az Eucharisztikus Kongresszusra készülve az egyházi vezetők úgy döntöttek, maradjon most is az 1938-as kongresszus himnusza, a "Győzelemről énekeljen". Ennek középpontja Krisztus, aki Úr s király a Föld felett. Az ő királyságának a vendégei vagyunk, az ő lakomájára gyűltünk össze. Mindenki bejöhet. Jó, hogy itt együtt vagyunk. Fontos, hogy ha Krisztushoz jövünk, szép ruhát vegyünk, és van lehetőség a lelkünket is ünnepi köntösbe öltöztetni a szentgyónásban. Azzal foglalkozunk, hogy itt van az Isten a közelünkben, Vele fogunk beszélni, találkozni. Lágy csengősző jelez, hogy Krisztus itt van. A bíborszőnyeg azt mutatja, ezen jön közénk a mi királyunk. Amikor elfoglalja a helyét az oltárnál, egy köszöntő hangzik el: " íme hitünk szent titka". Ez előtt borulunk le, hiszen Ő ami királyunk, egyedüli királyunk. Akinek van lehetősége, megáldozik: a legfenségesebb ételt, az Oltáriszentséget vehetjük magunkhoz. Ezen a napon Krisztus szent nevében megyünk ki a városba. Ma, amikor a háború nem zsugorodik, hanem fokozódik, ezt kell kérnünk a Krisztus királytól, aki Úr s király a Föld felett: Jézusunk, forrassz eggyé békességben minden népet és nemzetet!

Szabolcs püspök bevezető gondolatai és prédikációja ITT visszahallgatható!

A szentmise után először a Szent Márton oltárnál imádkoztak a hívek az atyákkal együtt. Ezután a Fő téren át, négy sátrat érintve a Ferences templomig vonult az ünneplő sokaság fúvószenekari kísérettel, énekszóval az Oltáriszentséget követve, hogy imádkozva kérjék a föld és ég királyát a békéért.