Október 5-én találkoztak a Batthyány-család tagjai Körmenden. A nap egyik kiemelkedő pillanata volt a családtagok számára az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban megtartott szentmise, amelynek főcelebránsa Székely János megyéspüspök volt. 

Köszöntőjében a megyéspüspök kiemelte: Batthyány Ferenc 1605-ben vásárolta meg a várost. Ennek egyik célja az volt, hogy Kanizsa eleste után jobban tudja védeni a németújvári és a rohonci birtokait, de tágabb értelemben az országot a törökkel szemben. A család valóban rengeteget tett a későbbi évszázadokban az ország felszabadításáért, de város templomaiért, kórházáért, kulturális életéért, egyesületeiért, a város és a környék szegényeiért is.

Szentbeszédében Székely János utalt rá: Jézus a mutármag példázattal a hit hatalmas, történelmet formáló és irányító erejéről szól. Hangsúlyozta: az emberi történelemet elsősorban szellemi erők, felismerések, értékek irányítják. Martin Buber, perszonalista filozófus mondta, hogy egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban marad azzal az éltető titokkal, amelyből valaha megszületett. Az európai kultúrát elsősorban három ilyen éltető titok, három szellemi erőforrás hozta létre, amelyeket három várossal is szoktak jelezni: Athén, Róma és Jeruzsálem. Athén, vagyis a görög filozófia: az a felismerés, hogy az igazság, a valóság megismerhető, és az embernek eszerint is kellene élnie. Róma, vagyis a római jog: az a felismerés, hogy a társadalmat méltányos jogrend kell, hogy irányítsa. Mindenek előtt pedig Jeruzsálem, vagyis a Biblia értékei, a kereszténység: az a felismerés, hogy minden ember Isten képmása, és ezért végtelen érték, továbbá hogy szeretetre születtünk, hogy van örök élet. Ezekből a szellemi kincsekből születtek az első kórházak és ingyenes iskolák, ezek tették termékennyé az európai művészeteket, ezekből született a jogrendszerünk és a szociális háló. Európának addig van jövője, amíg ezekből az éltető forrásokból meríteni tud.

Székely János a Batthyány-családra utalva kiemelte: egy történelmi család azért is nagy kincs, mert sok száz év bölcsességét, hagyományait, értékeit hordozza. Alexander Rüstov német gondolkodó írja, hogy az ember és az állatvilág közötti egyik legfontosabb különbség az, hogy az ember képes továbbadni a következő nemzedéknek azokat a szellemi kincseket, amelyeket felhalmozott, összegyűjtött, megértett. Az ember beszél, van hagyománya, képes szellemi értékeket továbbadni, míg az állat erre képtelen. Egy sok száz éven át építkező család élő hagyomány, szellemi kincsek tárháza, hordozza a múlt bölcsességét és kincseit. Ezért is nagy öröm a számunkra, hogy a Batthyány-család szeretné újra szorosabbra fűzni a szálait Körmenddel.

Milyen értékeket hordoz a kereszténység, milyen értékeket tud egy hitben élő család továbbadni? - tette fel a kérdést Székely János. Válaszában kiemelte: egy keresztény család megérti és megéli Jézus példáját aki nem magáért élt, hanem másokért. Megélik a mindent legyőző szeretetet, Jézusra tekintve élik életüket.