
"Urunk, tölts el minket békével és örömmel!" - fohászkodtunk a május 24-i zarándoklaton. Az út kezdetén buzgón elmondott napi Reggeli dicséret fent idézett fohászai összecsengtek a Jubileumi Szentév imájával.
Egy autóbusszal indultunk közel ötvenen, a remény zarándokai, hogy felkeressük az egyházmegye szentjeinek nyomát. János atya vezetésével, Norbert testvér kíséretében felkerestük azokat a templomokat, ahol a pápa szándékára, a feltételek teljesítésével teljes búcsút nyerhetünk magunk vagy elhunyt szeretteink számára. A kis zarándokfüzet tartalmazta az információkat a helyszínekről, a kapcsolódó szentek életrajzát is megismerhettük belőle. Több generáció vett részt a zarándoklaton, s nem csak a kisebbeknek volt izgalmas a helyszíneken a pecsét beütése az aktuális oldalra, hanem a rejtekhely megtalálása is élmény volt. A szervező atya a térkép alapján állította össze az útvonalat.
Celldömölk volt az első állomás. A kis-máriacelli búcsújáróhelyen Szent II. János Pál pápa imájával kértük, hogy a Szűzanya terjessze ki oltalmazó palástját népünkre, családjainkra. Ez a szombati nap Szűz Mária, Keresztények Segítsége ünnepe, oltalmát kértük útunkra is.
Csehimindszenten, szülőhelyén Mindszenty bíboros hercegprímás boldoggá avatásáért imádkoztunk, hogy mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük.
A vasvári plébániatemplomban a testvér-szerzetre, a domonkosokra emlékeztünk szeretettel, s buzgón és bizalommal mondtuk imánkat a Vasvári Szűzanyához.
A következő állomáshelyig, Zalaegerszegig, mint más szakaszokon is, buzgón mondtuk a rózsafüzért, vagy énekeltük a legszebb Mária-énekeket. A zalaegerszegi Szent Mária Magdolna templomban alázatosságot, szolgálatkészséget kértünk mindennapjainkra, és esedeztünk bűneink bocsánatáért.
Pusztacsatár nemzetünk történelmét, örömeit és fájdalmait, sikereit és tragédiáit őrzi. Itt Szentmise keretében is bízva emeltük fel szíveinket, s kértük: "Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!" János atya prédikációjában felhívta figyelmünket mindarra a természeti szépségre, melyet nekünk teremtett az Isten, s kíséri útunkat. Kérte, tegyük le szívünk, lelkünk szépségét, gazdagságát ide, Szűz Mária elé, hogy közvetítse Szent Fia felé. Mondjunk köszönetet mindenért, amit kapunk az élet során, hogy szívünk ebből a gyönyörűségből táplálkozhat. Isten adja, hogy belső lelkiörömökben térjünk haza útunkról. Itt mondtuk el közösen az előírt imát az összes bűnök megbocsátásáért, eltörléséért.
Ezen a gyönyörű kegyhelyen a csodálatos időjárásnak köszönhetően a természetben fogyaszthattuk el tarisznyából ebédünket.
Körmenden a Szent Erzsébet templomban már bérmálkozásra gyülekeztek a fiatalok szüleikkel, hozzátartozóikkal. Azt kértük imáinkban, hogy lehessünk mi is, mint Boldog Batthyány-Strattmann László, Krisztus szeretetének tanúi szóval és tettel az emberek között.
Szentgotthárd-Zsida Jó Pásztor kápolnájában felidéztük Kovács Sándor püspök úr búcsúbeszédét, amit Brenner János koporsója fölött mondott 1957-ben, a vértanú káplán búcsúztatásán a Szent Kvirin templomban. Emlékeztünk a 2018. május elsején Szombathelyen boldoggá avatott János atyára, a fiatalok nagy barátjára, az Oltáriszentséget védelmező, tiszta lelkű, becsületes papra. Itt nagyon kalandos módon találtuk meg a pecsétet a bejárati sorompó szomszédságában.
Még titokzatosabb volt a kőszegi Kálvária-templom elveszett pecsétjének pótlása. Kitartó nyomozás után János atya és a "titkárkodó" fiatal, Márton meglelték a pecsételés lehetőségét a Jézus Szíve Plébániatemplomban. A Kálvárián Szent Benedek imáját csak azok közvetítették, akik a hosszú nap végén még bírtak akkora erővel, hogy a stációk mentén felmenjenek a csodás kilátású Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templomba.
A Szent Viden szolgálatot teljesítő verbita atya egy családi esemény miatt nem volt jelen, így az ottani pecsételést János atya fogja pótoltatni.
Hazafelé énekekkel, az Esti zsolozsmával köszöntük meg a szép, felemelő napot azzal az ígérettel, hogy a három kiemelt szombathelyi templomot is felkeressük még a Szentévben akár egyénileg, vagy családtagjainkkal.
"A jubileumi Szentév kegyelme
élessze fel újra bennünk, a Reménység Zarándokaiban
a mennyei javak utáni vágyakozást,
és árassza el az egész világot
Megváltónk örömével és békéjével!"
Magyar Sándorné