"Krisztusibb embert, életerős népet, műveltebb falut, önérzetes magyart!" - ez volt a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsa jelmondata. A szervezetet Kerkai Jenő atya alapította, aki egyházmegyénkben, a ma Csesztreghez tartozó Kerkaújfaluban született, 1904-ben. A tiszteletére meghirdetett emlékévben számos program hívta fel a figyelmet a jezsuita szerzetes személyére, életművére. A főszervezővel Fülöp Andrással beszélgettünk.  

 Kerkai Jenőt ma úgy említjük, mint a két világháború közötti időszak egyik fontos személyiségét. Az általa megalapított és működtetett KALOT miért volt fontos a vidéki emberek életében?

Az 1935-ben létrehozott KALOT /Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsa/ egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy a külföldi tanulmányai alatt megismert népfőiskolát igyekezett integrálni a hazai társadalmi rendszerbe. Kerkai Jenőtől tudjuk, hogy gyermekként szeretett a felnőttek között lenni, míg a malomban vártak az emberek és beszélgettek, addig hallgatta őket. Ebből biztosak lehetünk, hogy a beszédtéma akkor is- miként ma is jó részben - az aktuális napi problémákról szólt. Tehát egyrészt a KALOT már gyermekkori hallott dolgokból táplálkozott, másrészt pedig a Trianoni országcsonkolás után egy gazdaságilag és emberileg romokban lévő csonka Magyarországon közel három millió koldus élt- ahogy akkoriban mondták. Tehát nagyon sok parasztember föld nélkül volt, bérmunkából nehezen tudta eltartani a családját. Ezért gondolta Kerkai Jenő, hogy jezsuita társaival szinte kötelessége a magyar népet felemelni a krisztusi úton vezetni és lelkileg, szellemileg, kulturális téren erősíteni. Ebbe a nemzet felemelésbe csodálatos lehetőség volt a KALOT, ami 10 éves működése alatt százezreknek adott lehetőséget.

A KALOT, illetve a parasztság fő problémája a földosztás, ha jobbára elvi szinten is, végül támogatottságra talált. Egyrészt gróf Teleki Pál támogatta Kerkai Jenőt és a KALOT-ot, másrészt XII. Pius pápa áldását élvezte a KALOT, ezért a kezdetben felháborodó magyar katolikus egyház - tekintettel az egyik legnagyobb földtulajdonos volt - végül megbékélt a KALOT-tal. 

"Minden probléma megoldása Krisztus! A szociális kérdésé is! Igazságosság és szeretet Krisztus nélkül nincs; csak álmodozók hajszolják és a hazugság és gyűlölet örvényébe hullanak. Amint ördögökkel sohasem lehet mennyországot csinálni, úgy krisztusi érzület híján a szociális kérdést sem oldhatjuk meg soha." (Kerkai Jenő SJ)

Milyen ideát álmodott meg Kerkai Jenő?

Kerkai páter egy olyan agrárifjúságról álmodott, mely hitében erős, kulturális téren tájékozott és művelt. Ezen munkában a népfőiskoláknak hatalmas jelentőségük volt. A népfőiskolai képzések után a vezetők visszaérve falujukba a lelkipásztor segítségével és támogatásával, ám önállóan szervezték, alulról építve fel egy-egy település KALOT közösségét, s jöttek létre mondjuk színjátszó körök. Mondhatjuk azt, hogy a bentlakásos népfőiskolák, a képzések az akkori kor települési ifjú népművelőit nevelték ki, akik azért helyi tanítókra a lelkipásztorokra is tudtak támaszkodni. A KALOT titkát abban látom, hogy alulról szerveződött meg, azonban a kisközösségek vezetői egységes vezetői szemléletet kaptak.

Néhány gondolat a programból:

Szolidaritást vállalunk a 3 millió proletárral! - Valljuk:
- Minden intézmény és alkotás, mellyel gazdasági és társadalmi rendszerünk előhozakodik, az emberért van!
- Munkája után mindenki beletartozik a dolgozók közösségébe, de mi nemcsak kötelességet, hanem jogot is akarunk életlehetőségeink kikövetelésére.
- Halálos ellensége lelkünknek, minden olyan ember vagy rendszer, mely testünket éhbérrel, munkauzsorával koldusmankóra kényszeríti.
- Nem tűrhetjük a zsebünkben, s gyakorta a torkunkon kotorászó kezet csak azért, mert szelídek, alázatosak, katolikusok vagyunk.
- Senkinek sincs a javak mennyiségéhez annyi joga, hogy azzal százezrek élethez való jogát komolyan veszélyeztesse

(Forrás: András Imre - Bálint József - Szabó Ferenc (szerk.): Kerkai Jenő emlékezete. Budapest, 1995. 40. oldal.1. idézet - Néhány gondolat a programból)

Mi volt a hatása a KALOT-nak? Mik voltak az eredmények?

A hatása ha a számokat nézzük, a statisztikát, akkor óriási volt. 1945-re közel félmillió ember volt a KALOT rendszerében. A vidéki kulturális és vallási élet felvirágzott. A fiatalok közösségeket alkottak! Ez a hatalmas létszám és főleg a parasztság körében félelemmel töltötte el a magyar kommunistákat, hiszen a parasztság, akit ők is ideológiájukkal meg akartak célozni már a KALOT-ban találtak értelemes célokat. Ezért 1946-ban Rajk László belügyminiszter be is tiltatta a KALOT-ot! Ahogy Rákosi Mátyás mondta: "Mindszenthy kellemetlen, Kerkai veszélyes!" Ne feledjük, hogy mindkét a kommunisták által retteget papi személy a Szombathelyi Egyházmegyéből - Szent Márton Egyházmegyéjéből származott.

Csesztregen, Zala megyében mennyire emlékeznek Kerkai Jenőre?

Csesztregen Kerkai Jenőnek mellszobra áll Kerkaújfalu településrészen. Nevét viseli az egyházi fenntartású közösségi ház, illetve egy alapítvány is, valamint az általános iskola. A Kerkai Házban hetente jönnek össze a fiatalok a hitoktatóval közös játékra, foglalkozásra, imára, könyvbemutatók, beszélgetések vannak, valamint cserkészfoglalkozás. Zala vármegyében azt gondolom Kerkai Jenő neve a közművelődésben, az egyházi berkekben ismerős, azonban úgy gondolom, hogy mindennapok embere vajmi keveset tud róla.

Van még lehetőség a KALOT célkitűzéseiből ma is megvalósítani valamit?

A KALOT jelmondata: "Krisztusibb embert, életerős népet, műveltebb falut, önérzetes magyart!" A jelmondat a mai szétzilált világunkban is aktuális. A vidék még mindig ezer gonddal küzd. Az iskolák ma már sok ismeretet adnak és átadnak, azonban a megtartó kisközösségekre ma is óriási szükség van. Olyan közösségekre melyek értéket őriznek, továbbadnak és teremtenek. Nekünk a magyarságnak kétezer éves krisztusi és ezer éves szent istváni alapjai vannak. Ha erre építkezünk- kősziklára, ahogy Kerkai Jenő is tette a KALOT-tal, akkor bizonyosan lesz jövője a KALOT jelmondatának.

Kerkai Jenő: Jézus alapgondolata

Sokat vitatkoznak azon, mi volt Krisztus tanításának eszméje? Egyesek szerint az ember szeretetet, amely szívesen odaadja a mellényt is, ha a kabátot kéri a nyomorba zuhant felebarát, mások szerint a csendes áldozatvállalás, amely hasonlít a földbe hullott búzaszemhez, hogy halálával életet teremjen. Vagy talán a Gondviselőre való derült ráhagyatkozás a mezők liliomának és az ég madarainak példája szerint? Krisztus alapgondolata mindezeket átöleli egyetlen nagy történelmi eszményben: az Isten Országa örök tervében és valóságában.

Az Isten Országában a földön nincsenek határai, hozzátartozik a földkerekség minden birodalma az összes világtájakon. Időben sem lehet megjelölni, hogy mettől meddig tart élete, mert kezdetét a teremtés hajnalán kell kezdenünk, a végét az utolsó ítéletben sem találjuk meg, minthogy átnyúlik az örökkévalóság titokzatos végtelenségébe. Látható középpontjában a teremtés koronája, az Ember áll, akit Isten csodálatos adottságokkal, alkotott és a bűnbeesés után még csodálatosabban megmentett.

Igaz, hogy az ember testi-lelki világának bámulandó titkaival és még inkább természetfeletti életének itteni beteljesülésével és az Isten Országának talaját, gyökerét és alapját jelenti, mégis: Isten Országa nemcsak "bennetek vagyon!"

Az Isten Országához tartozik mindaz, ami a megteremtett és megváltozz emberi lélek mozdulásából születik. A szellemi haladás kiolthatatlan szomja, a kultúra sokféle alkotása - Isten Országához tartozik. Az ember örök vágy a közösségi élet után s ennek gyümölcse a család és az állam - Isten Országának alkotóeleme. A mező, amelyen orcája verítékével keresi kenyerét az ember, a műhelyek gépei, a kereskedelem tevékenysége - az ember révén mind-mind az Isten Országához számít. De a politika sem lehet idegen tőle, mert az a mai életünket a földi boldogulás felé hivatott irányítani.

(Forrás: András Imre - Bálint József - Szabó Ferenc (szerk.): Kerkai Jenő emlékezete. Budapest, 1995. 136. oldal.)