Komáromban született 1828. június 13-án. Hittudományi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte.
Felszentelése után Nyergesújfalun káplán, majd Nagyszombaton főgimnáziumi tanár, 1873-ban főgimnáziumi igazgató lett. 1875-ben a kultuszminisztériumban az egyházi ügyek előadójává nevezték ki.
Ferenc József 1882. október 8-án szombathelyi püspökké nevezte ki Hidasyt. Legfőbb feladatának tekintette, hogy papjainak és így híveinek lelkiéletét is mélyítse. Nagy gondot fordított a papnevelésre. Gyakran prédikált is kispapjainak. Papjaitól megkívánta, hogy minden évben legalább egyszer megjelenjenek előtte, és beszámoljanak a maguk és híveik lelkiéletéről. Papjai számára lelkigyakorlatokat, hívei számára népmissziókat tartatott. 1884-ben harmadik kiadásban adta papjai kezébe Szily János "Instructio"-ját.
Jövedelmének jelentős részét jótékony célokra "pl. szegény sorsú diákok taníttatására, intézmények támogatására" fordította. A szeminárium épületének balszárnyát 1883-84-ben bővítette, majd itt helyezték el a székesegyházi és szemináriumi könyvtárat. A Székesegyház 100 éves jubileuma alkalmával restauráltatta a Székesegyház belsejét. 1894-ben Egyházmegyei Nyomdát állított fel, és elindította a Szombathelyi Újságot. XIII. Leo pápai trónállóvá és római gróffá nevezte ki.
1900. október 11-én halt meg.