
Harrasi Herzan Ferenc (1799-1804)
Prágában született 1755. április 5-én főnemesi családban. Tanulmányait Prágában, majd Szily Jánossal egyidejűleg Rómában a Collegium Germanicum-Hungaricumban végezte. Kiváló tehetsége, nagy szorgalma és előkelő származása révén gyorsan emelkedett a papi pályán. Hamarosan a prágai társaskáptalan dékánja, majd pármai követ, 1769-ben pedig Rómában a Rota Romana bírája, 10 évvel később, 1779-ben bíboros, a Német- római Birodalom teljhatalmú minisztere a pápai udvarnál "Protector Germaniae" címmel.
1796-ban a francia seregek közeledtére elhagyta volt Rómát elhagyni. Görzben, majd Grazban keresett menedéket. 1797-ben Napóleon Grazot is elfoglalta és ekkor a bíboros Szombathelyre, majd Kőszegre menekült.
I. Ferenc császár 1799. szeptember 6-án nevezte ki a Szombathelyi Egyházmegye élére. Már mint kinevezett szombathelyi püspök vett részt a velencei konklávén (1799. november-1800. március), melyen mint I. Ferenc követe vétót jelentett be Bellisomi bíboros ellen, s nagy szerepe volt VII. Pius megválasztásában.
Az új pápa szentelte püspökké a Santa Maria Maggiore-templomban 1800. május 18-án. A szombathelyi püspökséget 1800. november 11-én foglalta el. Rövid püspöksége alatt bejárta kánoni egyházlátogatással az egyházmegye nagy részét, részt vett az 1802-es országgyűlésen. Hosszas betegség után, 1804. június 2-án Bécsben halt meg. Utolsó kívánsága szerint hazahozták Szombathelyre, és a Székesegyház kriptájában temették el.Rendkívül értékes könyvtára, az ún. Herzan-könyvtár, ami ma az egykori Papi Szemináriumban található.